[FTK] Tőzsdei Alapok 02 - A részvénypiac bemutatása ( face: http://www.facebook.com/fiataloktozsdeklubja )

EMLÉKEZTETŐ

Az előző anyagban összefoglaltam vázlatosan, hogy három fő tőzsde-piac létezik, ezek a következők: részvény-,deviza-, és árupiac. A tőzsdén az emberek ( vagy tőzsdei robotok.. ) ezekkel a termékekkel kereskednek, adják veszik őket egy brókercég segítségével a kereslet/kínálatnak megfelelő értékkel. 

Előző anyag: http://fiataloktozsdeklubja.blog.hu/2013/04/10/_ftk_tozsdei_alapok_01_mi_is_a_tozsde_pontosan

Ebben a cikkben a részvénypiacot és annak fontos tulajdonságait, lehetőségeit foglalom össze, így haladunk tovább együtt a tőzsde megismerése felé. Kezdjünk bele..

MI AZ A RÉSZVÉNY?

  Olyan "papír"fecni, értékpapír, ami bizonyos százalékú tulajdonjogot testesít meg. Ilyet részvénytársaságok bocsáthatnak ki. Itt álljunk meg...nézzük meg mi az az "értékpapír"..

ÉRTÉKPAPÍR: a wikipédia szerint: "Az értékpapír vagyonjogot vagy követelést megtestesítő okirat.", azaz olyan, megint csak "papírfecni", ami a birtokosának valamilyen mértékű ÉRTÉKET képvisel, jelent. 

A részvény tehát olyan értékpapír, ami TULAJDONJOG formában képvisel értéket. Ez a tulajdonjog pénzre váltható, illetve a tulajdonjogért cserébe, a váltás, azaz részvény eladás helyett, a részvénybirtoklásból akár pénzt is kaphatunk. Ezt a "pénzt", amit a tulajdonjogért, a részvény birtoklásáért kaphatunk OSZTALÉK-nak nevezik és általában évente osztják ki a részvényesek között, a birtokolt részvényszázaléknak megfelelően. Az osztalék nem más, mint a vállalat haszna, leosztva a tulajdonosoknak a birtokolt % fejében. Léteznek olyan társaságok is, amik nem pénz formájában fizetik ki a részvényeseket, hanem esetleg még több részvénnyel, vagy másféle értékekkel. Nézzük meg mindezt, hogy jobban érthető legyen egy társaság szempontjából.

Egy részvénytársaság lehet zártkörűen (részvényei nem nyilvánosak) vagy nyilvánosan(részvényeit teljesen vagy korlátozott számban bárki megvásárolhatja) működő részvénytársaság ( ZRT, NYRT ). A társaság részvényeket bocsát ki, ezek a részvények tulajdonjogot biztosítanak magában a részvénytársaságban. Ha ez 100%-os tulajdonjogot jelent, azaz annyi részvényt bocsátanak ki, ami a cég értékének 100%-át képviseli, akkor ha valaki mindet birtokolná, ő lenne a társaság tulajdonosa ( természetesen csak akkor, ha a részvények a vállalati tulajdon 100%-át lefedik ). Ezeket a részvényeket, illetve a céget tőzsdére lehet bocsátani, ilyenkor a részvények a tőzsdei kereskedők által is megvehetőek, kereskedhetők, azaz adhatják, vehetik őket. A részvény birtokában mi is bizonyos %-ú tulajdonossá válunk és részesülhetünk az osztalékokból, azaz ha van egy brókercégnél éles tőzsdei számlánk és rengeteg OTP részvényünk van, akkor a tőzsdei kereskedéssel megkeresett haszon mellé, akár az OTP által év végén kibocsátott osztalékból is részesülhetünk. Röviden így lehetne a részvényt jellemezni, azaz tulajdonjogot testesít meg, az árfolyam nyereségen felül osztalékot is kaphatunk. A részvény nagy előnye még, hogy nem rendelkezik lejárattal, azaz addig képvisel valamilyen értéket, míg a kibocsájtó cég működik. Ráadásul a részvény birtokában lehetőségünk van a társaság életébe is beleszólni, hiszen a birtokunkban lévő részvényekkel arányosan szavazati joggal is rendelkezhetünk. A részvény birtoklás kockázata a részvény értéke azaz az árfolyam veszteség. Amit fontos még megbeszélni, hogy mi határozza meg egy részvény értékét?

MI HATÁROZZA MEG A RÉSZVÉNY ÉRTÉKÉT? 

  A részvényeknek van egy úgynevezett NÉVÉRTÉKE. Ez az alap. A névérték régen a papír alapú részvényekre rá is volt írva, most az elektronikus rendszerekben ugyancsak fel van tüntetve. Ez látható például a jobb oldali ábrán, illetve a legalul lévő, cib bankos ábrákon is( a jobb oldali képen egy régi részvény, még pengőben kifejezve az értéket..500 pengőt képviselt valamikor ). Ez a névérték meghatározza a részvénytársaság alaptőkéjéből, az egy részre jutó hányadot. Azaz azt, hogy ténylegesen milyen valós értékben van tulajdonjogunk az adott társaságból. Tehát van egy 100 Ft alaptőkével rendelkező vállalat, aminek van 100db, darabonként 1 forintot érő részvénye. Ekkor ha 10 részvényem van, akkor 10% a rám jutó tulajdonhányad. Az összes részvény névértéke = a vállalat alaptőkéjével. Az alap ennyire egyszerű.

Nézzük tovább... a névérték egy dolog, de a részvények kibocsátásakor létezik egy úgynevezett: KIBOCSÁTÁSI ÉRTÉK. Az ebből származó haszon pedig, jól figyeljünk: az alaptőkén felüli vagyona lesz a társaságnak, tehát a névértéken, a tényleges alaptőkén felül értékesíti a részvényeket, azaz hirtelen többlet pénzhez jut a vállalat, amit eltehet tartalékba, vagy gazdálkodhat vele.

MIÉRT ÉRI MEG RÉSZVÉNYT KIBOCSÁTANI, ILLETVE KERESKEDNI VELE?

Többek között a fent említett okból éri meg egy vállalatnak a részvény kibocsátás, azaz így hirtelen tőkeinjekciót, plusz pénzt szerezhet. Ilyenkor az, aki megveszi a részvényeket bízik abban, hogy a vállalat és annak tervei sikeresek lesznek, hogy a megvett részvény értéke későbbiekben csak nagyobb lesz, illetve: 

•  sikeresen tudja ő is többlet haszonnal értékesíteni, vagy
•  a cég hasznából, osztalékából ő is nyereséget könyvelhet el magának a részvénye fejében. 

  Nagyjából erről szól a részvény kereskedelem. Ezért adnak/vesznek részvényeket a nemzetközi piacon és ezért bocsát ki egy-egy vállalat részvényt.

KONKRÉT PÉLDÁK

Csatolok pár képet, hogy jobban el tudjuk képzelni, miről is szól ez. Az első képen az OTP részvény adatait láthatjuk, ez a Cib Bank Ebroker rendszerének egy képernyő mentése. Látható rajta a tőzsde, ahol kereskednek vele ( BÉT = Budapesti ÉrtékTőzsde ), a részvény egyéb infói, mint a név, a mennyisége, az osztalék mértéke darabonként és a névérték, amiről már beszéltünk. Az egyéb dolgokról majd később.

A következő képen ugyancsak egy ebrokeres képernyőmentés látható, konkrétan az OTP részvény eladási és vételi árai. Ez nem mást jelent, minthogy perpillanat hány darab részvényt akarnak eladni és venni. Ezt mutatja a két oldal. A képen 4590 Ft-ért akar valaki venni 2392-őt, illetve 4593 Ft-ért akarnak eladni 609-et. Ha ez a két oldal találkozik, azaz valaki enged, akkor megtörténik a kötés. Ez látható jobb oldalon, az Ár információknál. A legutolsó kötés értékéről és annak darabszámáról, illetve napi, évi statisztikákról láthatunk adatokat, de ez rendszerenként, brókerenként változik. 

ÖSSZEFOGLALÓ

Ebben az anyagban megismertük a részvény fogalmát. Valószínűleg későbbiekben még fogok ezzel foglalkozni, de ahhoz, hogy a részvénypiacon kereskedjünk, ez az információ is elég ( mármint az alapokhoz, nem önmagában ). Megtudtuk, hogy a részvény egy értékpapír, ami értéket, tulajdonjogot képvisel az adott vállalatban, illetve részvény kereskedéssel és birtoklással (osztalék) is kereshetünk pénzt. A következő lecke a FOREX-el fog foglalkozni, azaz a DEVIZA-kereskedelemmel. 

2013.04.17  - Pásztor Ádám

Fiatalok Tőzsdeklubja

http://www.facebook.com/fiataloktozsdeklubja

++++++++++++A kereskedéshez nincs máshoz szükségünk, mint egy éles számlára, egy brókercégre és a brókercég által biztosított virtuális felületre, na meg persze szaktudásra és tapasztalatra. Sokan beleesnek abba a hibába, hogy maguktól próbálják elsajátítani a tőzsdei kereskedés fortélyait, ennek 90%-ban az a vége, hogy elveszítik pénzüket. E probléma megoldására léteznek manapság oktató cégek, akik segítenek felkészülni, személyes stratégiát, technikát kialakítani azért, hogy biztosan sikeres tőzsdei kereskedő lehess. Ha érdekel a tőzsde világa és szeretnél gyorsan fejlődni, biztosan használható tudást és eszközöket kapni, akkor keress engem nyugodtan az elérhetőségeimen. ++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++